Tudósítás a választójogról
A női választójogi bevezetését 1918- ban tették meg viszont ez feltételhez, cenzushoz volt kötve. Anglia 1918-ban a 30 év feletti nőknek adott a választásra jogot, viszont az USA-ban a nők egész országra kiterjedő kérelmét 1915-ben még elutasították. A Károlyi-kormány 1918. évi I. sz. néptörvénye a 21 éven felüli férfiakat, és a "bármilyen hazai nyelven írni- olvasni tudó" 24 éven felüli nőket ruházta fel titkos választójoggal (amivel a választójogú lakosság részaránya elérte volna az 50%-ot), azonban ennek a (nép)törvénynek az alkalmazására sem kerülhetett sor, a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása miatt.
Magyarországon, ahogy a Tanácsköztársaság idején született választójogot szabályozó rendelkezés alapján sem (itt a nőket 18 éves koruktól illette meg a választójog). A következő jogszabály a Friedrich-kormányhoz köthető, amely az 1919. évi 5985. számú miniszterelnöki rendelettel szabályozta a választójog kérdését
1916-ban, mikor a Feminista egyesületének egyik prominens alakja, Glücklich Vilma körlevélben fordult a fővárosi vezetőkhöz, ugyan a községi választójog kiterjesztése mellett kampányolt, de az egyesület ekkor már évek óta egyik zászlóshajója volt a női választójogi követeléseknek – amihez a kortársak jó része pont úgy viszonyulhatott, mint a Pesti Hírlap újságírója: „gúnyosan
